A sofőr leállítja a motort, s szól, szálljunk ki mellőle. Nagyanyám kiszáll, engem leemel, hiszen még csak négyéves vagyok.
A két bútorszállító is leugrik a platóról, a felhalmozott családi retyerutyák mellől, ássák ki a homokból a kerekeket. Bosszantó a cél előtt alig ötven méterrel, a Pozsonyi út és a mai Bacsó Béla utca felső csücskénél szerencsétlenkedni.
A motor megint felbőg, kavarja a homokot, hiába. Sehol egy elő¬bukkanó ember, akitől deszkát lehetne kérni a kerekek elé, kihalt a táj. A szállítók elkezdik lepakolni a nehezebb tárgyakat, hogy az autóval megint nekiveselkedjenek.
Nagyanyám kézenfog, s vezet egy alig kitaposott gyalogúton lefelé. Jobbra rét, balra szőlők, s ott a már ismerős venyigekerítés, a deszkakapu, s a kis nyaralónak épült házikó, amely hosszú ideig otthonom lesz, eszmélkedésem színtere, gyermekkorom gazdag világa egy falucskában, mely még nem is falu, pedig nagyzolóan gőgös neve is van, meg vasútállomása, melyen ez áll: ERDŐVÁROS.
1934-et írunk. Nyár van, s alighanem június, mert ahogy belépünk a kapun, látom, piroslik már a cseresznye, s a nap kegyetlenül teríti sugarait a szőlősorokra, fákra, a kerítés mellett már sárguló vadzab¬ra, s forrósítja a homokot, annyira, hogy tán még a tojás is megfőne benne, ha belekaparnánk...
így kezdődött. Bár Pesten születtem, de ez a táj, ez a falucska szívbéli szülőfalum, ahová gondolataimban - az idő több, mint hét évtizedes távolából - gyakran haza-hazatérek.
Támadj fel újra az emlékek varázsán ritkás házaiddal, homokos, füves utcáiddal, a Téglagyárral, a Borházzal, a községi erdővel, a Géza- heggyel, a mai templom helyén fehérfalú kis fülkében óvott harangocskával, kéttantermes, petróleumlámpás iskoláddal, s embereiddel, akik benépesítették, munkálták, s közben megalapozták azt az immár ötven éve önálló nagy falut, Erdőkertest, mely 7000 lakosával éli modern, sok kényelemmel ellátott életét.
Keljetek új életre közel háromnegyed százados emlékeim, hogy a település mai lakói megismerhessék eleik életét, egy húszkönyves író gyermekkori szemüvegén keresztül, mely élesen megvilágít sok mindent, ami nyomot hagy az emberek nagyon is múlandó életében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése